"Nem a magyarázatok visznek minket előre, hanem a bennünk lévő vágy, hogy előrejussunk."
- 2009-11-12 14:46:13

ez a hetem nagyon suliból-lógós
volt.most már értem,hogy miért csodálkozott annyira mindenki év
elején,hogy "ez minden órára bejár" :Oszóval ehéten egyedül kedden
mentem be... :$ és úgy döntöttem,ha már ilyen rendetlen
vagyok,akkor már hazamegyek ma,minek maradjak holnap reggelig,hogy
nyomorogjak a buszon.meg amúgy annyira felfáztam,hogy 20-jó esetben
30percenként mennem kell wcre,ez pedig a 2és fél órás
debrecen-miskolc vonalon elég kellemetlen lenne.úgyhogy vonattal
megyek 5kor.
D-ügyben nem sok jó...a
bizonytalanságérzet tegnap csak fokozódott azzal,hogy egyáltalán
nem lett volna köztünk semmi kommunikáció,ha este 11kor nem
csörgetem meg és ő nem csörget vissza.de ennyi.összvissz.
neeem..most tudom,hogy mindenki mire gondol(mindenki..az az 5-6
ember,aki olvassa a blogomat xD)...szóval tudom,hogy mindenki
értetlenül néz,vagy úgy,hogy "most akkor mit szenved ez a
szerencsétlen,hát nem veszi észre,hogy mi a helyzet???"..de én is
látom,hogy mi a helyzet és Zsócs ott van mellettem mindig mikor
és leírja keményen szilárdan
egyértelműen,hogy hogy is néz ki ez az egész egy kívülálló
szemével.ezúton is köszönöm neki és a tegnapiért is bocsánatot
kérek,mert amikor rámtelepszik ez a drámahangulat,na olyankor..nem
hiszem,hogy egy élményfürdő beszélgetni velem...és még akartam írni
smst,hogy ne haragudjon rám,de elaludtam(könnyek közepette...de túl
fáradt vtam ahhoz,hogy ténylegesen sírjak is...)de....én
megmagyarázom!!!! ( :) ) megmagyarázom,hogy miért jó nekem ebben a
kapcsolatban(senkit nem akarok meggyőzni,magamat se,még mielőtt
valaki magában ezt a gonosz kis megjegyzést
megformálja)
- amikor a szemembe
mosolyog
- amikor
megcsókol
- amikor
megölel
- amikor elalszik és fekszem
mellette és érzem,ahogy fel-le mozog a mellkasa,és tudom,hogy már
félálomban van,és érzem a kezét
magamon
- amikor nálunk van és
látom,hogy anyáék mennyire nagyon szeretik
- amikor együtt néz apával
meccset és én belegondolok,hogy ez évek múlva is így
mehetne
- amikor elmegyünk az erdőbe,és
látunk vadakat,amiket más csak vadasparkban lát(hihetetlen
élmény,mikor mozdulatlanul állsz a veled szemben álló mozdulatlan
muflonnal szemben...vagy amikor szól,hogy jobbra..és ott áll
2szarvas..vagy amikor elfut előttünk 4őzike,vagy amikor a velük
szemben lévő ház udvarán szaladgálnak a
mókusok)
- amikor 0érdeklődéssel(najó,nem
0-val...10%os is volt az) elmentem vele a Generali Nyírség Rallira
és következő nap már a neten bújtam a Mitsubishi Lancer Evolution
IX-eseket
- amikor ezredszerre nézem végig
a párizsi képeket,és ezredszerre idézem fel az ottani
emlékeket
- amikor a Végardói strand
minden szegletéről az ugrik be,hogy amikor mi voltunk ott,éppen mit
csináltunk,mit ettünk,mit mondtunk...
- amikor felhívott szept
5-én,hogy kórházban van,letettük a telefont,és kb 2órán keresztül
jöttek rám a pánikrohamok és sírások és nem bírtam belenyugodni
hogy nem lehetek mellette,aztán-ez is Zsócsnak köszönhető-
megtudtam,hogy nem kezdődik a suli7-én,úgyhogy azonnal hazahúztam
és mentem meglátogatni
- amikor a suliból egyenesen
hozzánk jött,nem haza,és buszról meglátott és
mosolygott
- amikor elvitt
hintózni
- amikor tanított a fákra és
levelekre
- amikor lázas volt és édes volt
és nyűgös volt
- amikor együtt
quadoztunk
- amikor megcsípett a darázs és
megpuszilta az ujjamat
- amikor náluk vagyok és
érzem,hogy az anyukája,nagymamája,nagybátyjai kedvelnek,aranyosan
szólnak hozzám,nyilvánvalóan elfogadtak
szeretem....