"Nem a magyarázatok visznek minket előre, hanem a bennünk lévő vágy, hogy előrejussunk."
- 2009-11-12 14:46:13
ez a hetem nagyon suliból-lógós volt.most már értem,hogy miért csodálkozott annyira mindenki év elején,hogy "ez minden órára bejár" :Oszóval ehéten egyedül kedden mentem be... :$ és úgy döntöttem,ha már ilyen rendetlen vagyok,akkor már hazamegyek ma,minek maradjak holnap reggelig,hogy nyomorogjak a buszon.meg amúgy annyira felfáztam,hogy 20-jó esetben 30percenként mennem kell wcre,ez pedig a 2és fél órás debrecen-miskolc vonalon elég kellemetlen lenne.úgyhogy vonattal megyek 5kor.
D-ügyben nem sok jó...a bizonytalanságérzet tegnap csak fokozódott azzal,hogy egyáltalán nem lett volna köztünk semmi kommunikáció,ha este 11kor nem csörgetem meg és ő nem csörget vissza.de ennyi.összvissz. neeem..most tudom,hogy mindenki mire gondol(mindenki..az az 5-6 ember,aki olvassa a blogomat xD)...szóval tudom,hogy mindenki értetlenül néz,vagy úgy,hogy "most akkor mit szenved ez a szerencsétlen,hát nem veszi észre,hogy mi a helyzet???"..de én is látom,hogy mi a helyzet és Zsócs ott van mellettem mindig mikor és leírja keményen szilárdan egyértelműen,hogy hogy is néz ki ez az egész egy kívülálló szemével.ezúton is köszönöm neki és a tegnapiért is bocsánatot kérek,mert amikor rámtelepszik ez a drámahangulat,na olyankor..nem hiszem,hogy egy élményfürdő beszélgetni velem...és még akartam írni smst,hogy ne haragudjon rám,de elaludtam(könnyek közepette...de túl fáradt vtam ahhoz,hogy ténylegesen sírjak is...)de....én megmagyarázom!!!! ( :) ) megmagyarázom,hogy miért jó nekem ebben a kapcsolatban(senkit nem akarok meggyőzni,magamat se,még mielőtt valaki magában ezt a gonosz kis megjegyzést megformálja)
- amikor a szemembe mosolyog
- amikor megcsókol
- amikor megölel
- amikor elalszik és fekszem mellette és érzem,ahogy fel-le mozog a mellkasa,és tudom,hogy már félálomban van,és érzem a kezét magamon
- amikor nálunk van és látom,hogy anyáék mennyire nagyon szeretik
- amikor együtt néz apával meccset és én belegondolok,hogy ez évek múlva is így mehetne
- amikor elmegyünk az erdőbe,és látunk vadakat,amiket más csak vadasparkban lát(hihetetlen élmény,mikor mozdulatlanul állsz a veled szemben álló mozdulatlan muflonnal szemben...vagy amikor szól,hogy jobbra..és ott áll 2szarvas..vagy amikor elfut előttünk 4őzike,vagy amikor a velük szemben lévő ház udvarán szaladgálnak a mókusok)
- amikor 0érdeklődéssel(najó,nem 0-val...10%os is volt az) elmentem vele a Generali Nyírség Rallira és következő nap már a neten bújtam a Mitsubishi Lancer Evolution IX-eseket
- amikor ezredszerre nézem végig a párizsi képeket,és ezredszerre idézem fel az ottani emlékeket
- amikor a Végardói strand minden szegletéről az ugrik be,hogy amikor mi voltunk ott,éppen mit csináltunk,mit ettünk,mit mondtunk...
- amikor felhívott szept 5-én,hogy kórházban van,letettük a telefont,és kb 2órán keresztül jöttek rám a pánikrohamok és sírások és nem bírtam belenyugodni hogy nem lehetek mellette,aztán-ez is Zsócsnak köszönhető- megtudtam,hogy nem kezdődik a suli7-én,úgyhogy azonnal hazahúztam és mentem meglátogatni
- amikor a suliból egyenesen hozzánk jött,nem haza,és buszról meglátott és mosolygott
- amikor elvitt hintózni
- amikor tanított a fákra és levelekre
- amikor lázas volt és édes volt és nyűgös volt
- amikor együtt quadoztunk
- amikor megcsípett a darázs és megpuszilta az ujjamat
- amikor náluk vagyok és érzem,hogy az anyukája,nagymamája,nagybátyjai kedvelnek,aranyosan szólnak hozzám,nyilvánvalóan elfogadtak
szeretem....
